Napi igék

Az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén. (Zsolt 116,9)

Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. Mert az ő számára mindenki él. (Lk 20,38)

Jel 21,10-14.21-27 • Ézs 3,1-15

Az ÚR (…) adta a napot, hogy nappal világítson, és megszabta a hold meg a csillagok rendjét, hogy éjjel világítsanak, (…) mozgásban tartja a tengert, hogy zúgjanak hullámai. (Jer 31,35)

Nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala. (1Kor 8,6)

Zsid 13,10-16 • Ézs 2,6-22

Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítlek. (Ézs 49,8a)

Mert az Isten országa közöttetek van! (Lk 17,21b)

Zsid 13,1-9 • Ézs 2,1-5

Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk, emelkedjetek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király! (Zsolt 24,7)

Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében. (Jn 1,12)

1Kor 3,9-15 • Ézs 1,21-31

Megőrzi ő híveinek életét, kimenti őket a bűnösök kezéből. (Zsolt 97,10b)

Úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: (…) verésekben, bebörtönzésben, nyugtalan időkben, fáradozásban, átvirrasztott éjszakákban, böjtölésben (…), dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak, mint ismeretlenek és jól ismertek, mint meghalók és íme, élők… (2Kor 6,4-5.8-9)

Ézs 35,8-10 • Ézs 1,10-20

[Alázzuk meg] magunkat Istenünk előtt, és jó utat kérjünk tőle magunknak. (Ezsd 8,21)

Jézus mondja: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. (Jn 14,6)

Zsid 12,18-25 • Ézs 1,1-9

AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ UTOLSÓ (ÖRÖK ÉLET) VASÁRNAPJA

Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva. (Lk 12,35)

Íme, új eget és új földet teremt az ÚR, és népe örvendez benne örökké. (Ézs 65,17-18)

Térjetek meg, elpártolt fiaim – így szól az ÚR -, mert én vagyok a ti Uratok! [Kiválasztalak] (…) és elviszlek benneteket a Sionra. (Jer 3,14)

És [a fiú] útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. (Lk 15,20)

Mt 25,1-13 • Jel 21,1-7 • Zsolt 90

Hírül adta az ÚR a föld határáig: Mondjátok meg Sion leányának: Jön már a Szabadítód! (Ézs 62,11a)

Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre. (1Pt 1,3)

2Pt 3,(13)14-18 • Jel 22,16-21

Az ÚR ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! (1Móz 12,1)

Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket. (Zsid 6,12)

Zsid 13,17-21 • Jel 22,6-15

Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR! (Zsolt 116,7)

Maga a békesség Ura adjon nektek mindig minden körülmények között békességet. (2Thessz 3,16a)

2Thessz 1,3-12 • Jel 22,1-5

Események