Taníts engem utaidra, URam, hogy igazságod szerint járjak, és teljes szívvel féljem nevedet. (Zsolt 86,11)

Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket. (Jn 8,32)

Zsid 13,17-21 • 2Pt 3,1-10

Aki sötétségben jár, és nem ragyog rá fény, bízzon az ÚR nevében, és támaszkodjon Istenére! (Ézs 60,10b)

Új parancsolatot írok nektek: azt, ami igaz őbenne és tibennetek, hogy múlik a sötétség, és már fénylik az igazi világosság. (1Jn 2,8)

2Thessz 1,3-12 • 2Pt 2,12-22

Mert kegyelmes és irgalmas ő [az ÚR], türelme hosszú, szeretete nagy, és visszavonhatja még a veszedelmet! (Jóel 2,13)

De az [a vincellér] így válaszolt neki [a gazdának]: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki! (Lk 13,8-9)

Lk 13,(1-5)6-9 • 2Pt 2,1-11

Lelkünk megmenekült, mint a madár a madarász tőréből. A tőr összetört, és mi megmenekültünk. (Zsolt 124,7)

Azért jöttek, hogy hallgassák őt [Jézust], és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak. (Lk 6,18)

Jer 8,4-9 • 2Pt 1,12-21

Örülök és vigadok neked, zengem nevedet, ó, Felséges! (Zsolt 9,3)

Örüljetek az Úrban mindenkor! (Fil 4,4)

Mt 25,14-20 • 2Pt 1,1-11    

AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ UTOLSÓ ELŐTTI (REMÉNYSÉG) VASÁRNAPJA

Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé. (2Kor 5,10)

Az ÚR dicsősége megjelenik, és meglátják mindenek! (Ézs 40,5)

Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. (Jer 29,11)

A teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. (Róm 8,21)

Mt 25,31-46 • Róm 14,(1-6)7-13 • Zsolt 51

Ez a város [Jeruzsálem] hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek velük. (Jer 33,9a)

Az előtte haladó és az őt követő sokaság pedig ezt kiáltotta: Hozsánna Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban! (Mt 21,9)

1Pt 3,8-17 • 2Kor 13,1-13                

A pusztában is láthattad, hogy egész úton, amelyen jártatok, úgy vitt téged Istened, az ÚR, ahogy a fiát viszi az ember, míg el nem érkeztetek erre a helyre. (5Móz 1,31)

Erre ők [az emmausi tanítványok] is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt [Jézust] a kenyér megtöréséről. (Lk 24,35)

Jn 18,10-11 • 2Kor 12,11-21

Íme, az ÚRé, a te Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden, ami rajta van. (5Móz 10,14)

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. (Lk 2,14)

Lk 9,51-56 • 2Kor 12,1-10

A hősök íja összetörik, de akik a földre rogytak, az erő övét kötik magukra. (1Sám 2,4)

Pál írja: ezért Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős. (2Kor 12,10)

Zak 8,11-17 • 2Kor 11,16-33