Fogoly vagyok, nem szabadulhatok, szemem elbágyadt a nyomorúságtól. Hívtalak, Uram, mindennap… (Zsolt 88,9-10)

Arra vittek egy születése óta sánta férfit, akit mindennap letettek a templomnak abba a kapujába, amelyet Ékes-kapunak hívtak, hogy alamizsnát kérjen a templomba menőktől. (ApCsel 3,2)

1Kor 10,16-17 • Jn 6,1-15

Az Úr ezt mondta Mózesnek: Meglátja majd az Úr tetteit az egész nép, amely között vagy… (2Móz 34,10c)

A sokaság pedig csodálkozott, amikor látta, hogy a némák beszélnek, a nyomorékok egészségesek lesznek, a bénák járnak, a vakok pedig látnak, és dicsőítette Izráel Istenét. (Mt 15,31)

ApCsel 10,(21-23)24-36 • Jn 5,31-47

Örüljetek Jeruzsálemmel! Vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek! Szívből örüljetek vele mind, akik gyászoltátok! (Ézs 66,10)

Mikor pedig már [Jézus] közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve fennhangon dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak. (Lk 19,37)

Mt 22,1-14 • Jn 5,24-30

Az Úr ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst… (Zsolt 12,7)

Jézus mondja: Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra. (Jn 18,37c)

Jn 6,47-51 • Jn 5,19-23

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 7. VASÁRNAP

Nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. (Ef 2,19)

Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és minden lakója. (Zsolt 24,1)

Uram, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban! (Zsolt 6,2)

Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne. (2Kor 5,21)

Jn 6,1-15 • ApCsel 2,41-47 • Zsolt 87

[Isten] férfivá és nővé teremtette, megáldotta, és embernek nevezte őket… (1Móz 5,2)

A tiszteletadásban [legyetek] egymást megelőzők. (Róm 12,10)

Jel 3,1-6 • Jn 5,9b-18

Tekints le az égből, nézz le szent és dicső hajlékodból: Hol van féltő szereteted és hatalmad? (Ézs 63,15a-b)

Jézus mondja: Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok. (Jn 14,18)

1Jn 5,6-10 • Jn 5,1-9a

Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk… (Zsolt 46,2-3)

Jézus […] így szólt anyjához: Asszony, íme, a te fiad! Azután így szólt a tanítványhoz: Íme a te anyád! És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány. (Jn 19,26-27)

Mt 18,1-6 • Jn 4,43-54

Megindult a szívem, egészen elfogott a szánalom. Nem izzó haragom szerint bánok vele […], mert Isten vagyok én, nem ember. Szent vagyok köztetek… (Hós 11,8c-9)

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)

ApCsel 16,23-34 • Jn 4,27-42

Az én Uram, az Úr jön hatalommal, karja uralkodik. (Ézs 40,10a)

Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük. (Jel 21,3)

1Móz 32,23-32(33) • Jn 4,15-26