Napi igék

Nyelvem hirdeti igazságodat és dicséretedet mindennap. (Zsolt 35,28)

Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek. (Kol 3,16)

Lk 24,1-12 • 1Pt 2,4-10           

De én visszaemlékezem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled. (Ez 16,60)

Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít. (2Kor 3,6)

Lk 24,36-47 • 1Pt 1,22-2,3

Én vagyok az ÚR, senki más! Én alkottam a világosságot, én teremtettem a sötétséget, én szerzek békességet, én teremtek bajt, én, az ÚR cselekszem mindezt. (Ézs 45,6b-7)

Halott voltam, de íme, élek örökkön örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. (Jel 1,18b)

Jn 21,1-14 • 1Pt 1,17-21 

Majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor darabokra töröm igájukat, és kiszabadítom őket azok kezéből, akiket szolgálnak. (Ez 34,27b)

És [Isten] letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. (Jel 21,4)

Jn 20,11-18 • 1Pt 1,13-16

Magasságban és szentségben lakom, de a megtört és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét. (Ézs 57,15b)

De azok [az emmausi tanítványok] unszolták és kérték [Jézust]: Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már! Bement hát, hogy velük maradjon. (Lk 24,29)

Jn 20,1-10 • 1Pt 1,1-12

ÁPRILIS

Legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számonkéri tőletek a bennetek élő reménységet. (1Pt 3,15)

HÚSVÉT 2. NAPJA

Krisztus mondja: Halott voltam, de íme, élek örökkön örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. (Jel 1,18)

Tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! (Ézs 1,17a-b)

Agabosz […] megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Klaudius idejében. A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek. (ApCsel 11,28-29)

Lk 24,13-35 • 1Kor 15,50-58 • Mk 16,9-20

HÚSVÉT ÜNNEPE

Krisztus mondja: Halott voltam, de íme, élek örökkön örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. (Jel 1,18)

Fölemelte jobbját az ÚR, halleluja, az ÚR hatalmasan munkálkodik, halleluja! Hol a tövised, halál, hol a te fullánkod? Halleluja! (Zsolt 118,16; Hós; 13,14)

A sötétséget világossággá változtatom előttük, a göröngyös utat egyenessé. (Ézs 42,16b)

[Jézus] vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta. Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték… (Lk 24,30-31)

 Mk 16,1-8 • 1Kor 15,1-11 • Mk 16,1-8

NAGYSZOMBAT

Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)

Miért rejtőzködsz olyan soká, URam, […]kősziklám, szabadító Istenem? (Zsolt 89,47a.27a)

[Az ÚR] készen áll arra, hogy irgalmazhasson. (Ézs 30,18a)

Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. (Jn 2,17)

1Pt 3,18-22 • Mk 15,42-27           

NAGYPÉNTEK

Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)

Jézus Krisztus engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a keresztfán elszenvedett haláláig. (Fil 2,8)

Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele. (1Móz 35,15)

Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: Bizony, Isten Fia volt ez! (Mt 27,54)

Jn 19,16-30 • 2Kor 5,(14b-18)19-21 • Mk 15,24-41

NAGYCSÜTÖRTÖK

Emlékezetessé tette csodáit, kegyelmes és irgalmas az ÚR. (Zsolt 111,4)

Mi egyedül a Krisztus keresztjével dicsekedünk, mert általa van váltságunk és üdvösségünk. (Gal 6,14)

Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek. (Péld 14,34)

Ezután [Jézus] eltávozott onnan, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is. Mikor pedig odaért, így szólt hozzájuk: Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! (Lk 22,39,40)

Jn 13,1-15.34-35 • 1Kor 11,(17-22)23-26(27-29.33-34a)  

Események